A Duna-delta a 2950 kilométer hosszú folyó vége, itt torkollik a Duna a Fekete-tengerbe. A delta egyik ága az ukrán-román határt is képezi, délről pedig a Románia területén található Dobrudzsai-síkság határolja. A torkolat hozzávetőleg kilencezer éves lehet, és a Duna által hozott hordalék útján alakult ki. A területen mindössze húszezer ember él, ám így is nagyon színes kulturális és történelmi szempontból a vidék.

Sok néprajzkutatót vonz a hely, mivel számos népcsoport telepedett itt le, vagy él kisebb-nagyobb közösségekben: románok, ukránok, tatárok, görögök, lipovánok (orosz származású, óortodox hitű népcsoport), törökök, ruszinok és mintegy kétszáz magyar is. A Duna-delta Európában a második legnagyobb deltatorkolat, csak a Volga-delta előzi meg. Területe 3440 km², és ez a hordalékok miatt évente 40 m²–rel növekszik. A delta 1991 óta a Világörökség részét képezi.

A három ág nagy vízhozama és az ágak közötti mellékágak, illetve csatornák között kialakult lápok, nádasok, dűnék, erdők miatt a Duna-delta élővilága rendkívül változatos, ezért természetes védett terület.  Mind állatfajokban, mind növényfajokban igen gazdag, ezért vonzó célpont a természetvédők, madarászok, horgászok számára. Persze természetesen az itt élő, úgynevezett „deltalakók” életét is meghatározza az állat- és növényvilág (ez utóbbi körülbelül 1400 növényfajt jelent). A flóra jellegzetes képviselője a sárga vízitök, a fehér tündérrózsa, vagy a vízi hídőr.

Sárga vízitök (tananyag.almasi.hu).

Azok a madarászok, akiknek sikerül eljutni a delta mocsaras tájaira, roppant szerencsések, mivel a delta igazi madárparadicsom. Az erdős-mocsaras terület több mint 300 madárfajtának ad élőhelyet. A gémfajoknak itt él a 70 százaléka, és a kihalófélben levő fekete sas utolsó példányai is a mocsárban rejtőznek. A mocsár és az őt körülvevő nádas szintén különlegesség, hiszen a Föld legnagyobb, mintegy 2700 km²-es nádrengetege. Szintén ebben a nádasban költenek a pelikánok, és itt pihennek meg a költöző madarak. A vonulási időszakban a deltát ellepik a különleges madárfajok, mint a borzas gödény, a bütykös ásólúd és a gólyatöcs.

            
                       Borzas gödény (allatvilagunk.hu).                                        Bütykös ásólúd (haziallat.hu).

Gólyatöcs (topfoto.hu).

A deltát meghatározó halfajok száma is nagy, ugyanis itt több mint 150 halfajta található. Ezek a halak a horgászokat vonzzák külföldről is, de az itt élő emberek fő kereskedelmi és megélhetési forrásait is jelentik. A horgászparadicsomban nem ritka az 50-60 kilós harcsák fogása. Emellett dévérkeszegek, compók és ezüstkárászok is halászhatóak.

Írta: Budavári Gergely
Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest, XVIII. kerület