A Fidzsi-szigetek a Csendes-óceán középső-déli részén található. A név egy országot is jelöl, melynek hivatalos neve Fidzsi-szigeteki Köztársaság. A két nagyobb szigeten (Viti Levu és Vanua Levu) kívül rendkívül sok kisebb szigetből (szám szerint 322) áll.

A Fidzsi-szigetek a Csendes-óceán déli medencéjében, Ausztráliától keletre található.

A felszínéről a tagoltságon kívül elmondható, hogy nagyon változatos, hisz legmagasabb hegyei 1300 méter fölé nyúlnak. Vízrajza nem túl kedvező az öntözés számára, hiszen nem sok folyója van, de ezt ellensúlyozzák a trópusi éghajlat miatt rendszeresen bekövetkező heves viharok. Ez a klíma alakítja a növénytakarót is, amelynek jellegzetes elemei az esőerdők, így részben ezek védelmére hozták létre az itt található 6 nemzeti parkot.

A növényvilág

Nézzük először is az élővilágot! Egyik jellegzetes növénye a frangipáni, melynek egyes fajtáit hawaii rózsának is nevezik. Ez egy Közép-Amerikából származó növény, amely betelepítés útján került a szigetekre. A rózsához hasonlóan egy 3-6 méter magas kisebbfajta fáról beszélünk, melynek lombkoronája szélességében hasonló mértékben terül el. Színei fajonként változnak, sőt léteznek örökzöld fajtái is, ám közös jellemzőjük, hogy mindegyiknek jellegzetes, kellemes illata van. Száraiban tejnedv található, melyet a gyógyszeripar használ fel, de csak a bőrápolásban, mert bevéve akár halálos is lehet. Külön érdekesség, hogy csak 500 °C felett gyullad meg, ugyanakkor a 10 °C alatti hőmérsékletet már nem bírja.

A Fidzsin honos frangipáni.

Csak és kizárólag a Fidzsi-szigeteken, és azon belül is mindössze két helyen (a Korobamba hegyen Viti Levu szigetén és a Koro szigeten, közepes magasságokban) él meg a Pandanus joskei-nek nevezett egyszikű csavarpálmaféle. A fej szerpel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) Vörös Listáján, mely a veszélyeztetett fajokat foglalja össze.

Az állatvilág – különleges madarak

Az állatvilág bemutatását kezdjük a levegőben! Tekintsünk vissza a múltba, és említsünk meg pár, mostanra már kihalt madárfajt. Az első a fidzsi csíkosszárnyú guvat, mely szintén csak ezen a területen élt meg, méghozzá főleg mocsaras területeken. Magvakkal táplálkozott, sötétbarna és szürke színben pompázott. Vesztét a szép tollazata okozta, hiszen az emberek emiatt vadásztak rá. A másik mára már eltűnt madárfaj a Viti levu lábastyúk, amely a nevéből is sejthetően egy tyúkalakú állat volt, és bár egyes források szerint a 19. századig élt, mégis csak csontjai maradtak ismertek számunkra.

Számos, csak a Fidzsi-szigeteken előforduló madárfaj él ma is a szigetcsoporton. Többek között a fidzsi-szigeteki viharmadár, amely egy veszélyeztetett, 40 cm hosszú, barna színű faj. A fidzsi héja egy vágómadár féle, mely a trópusi síkvidéken él, és szürke színű.  A fidzsi fecskeseregély főként a trópusi esőerdők madara. A narancsmellű mézevő a trópusi mangrove erdőkben őshonos, kisméretű (10 cm-es) madár, piros fejbúbjáról felismerhető.

Narancsmellű mézevő.                                                                  Fidzsi fecskeseregély.
hu.wikipedia.org

Halak, emlősök és kannibálok

A halak közül ki kell emelni a szemfoltos pillangóhalat, amely egy sörtefogú féle, mérete maximum 23 centi, és  főleg a korallzátonyok környékén fordul elő.

A szemfoltos pillangóhal szemfoltja a ragadozók megtévesztését szolgálja.

Az Indiai-óceánban is előfordul.

Különleges hüllőkből is akad bőven ezen a területen, mint például a fidzsi-szigeteki kígyó, amely egy mérgessikló fajta, és csak itt él. A szalagos leguán még a Tonga szigeteken is megmarad, testhossza 80 cm is lehet. Egy másik leguán fajta, amely viszont csak itt él meg, a tarajos leguán.

           
                 Hím szalagos leguán (sakepedia.blogspot.com)                                             Tarajos leguán (mesfiji.org)

Az emlősök között, egy már a nevében is elég különleges fajt találunk: a fidzsi-szigeteki majomarcú repülőkutyát, amely a repülőkutyák családjába tartozik, csakis itt él meg. Nevét az arcszerkezetéről kapta, amely majomra emlékezteti az embert. Ugyanebbe a családba tartozik még egy itt és Szamoa területén őshonos faj, a szamoai repülőkutya, amely főként a trópusi szárazerdőkben él. Nappali állat, főleg leveleket és gyümölcsöket gyűjt. Veszélyeztetettsége abból is ered, hogy a nőstény csupán egy kölyköt hoz a világra.

A majomarcú repülőkutya.

Az emberekhez kapcsolódó érdekesség, hogy az országban régen több emberevő törzs is élt, amelyek mára már kihaltak. Az egyik ilyen törzs utolsó tagja 1959-ben, 96 évesen hunyt el, ám hivatalosan már 1890-től nem gyakorolhatta kannibál „szokását”. Noha azért nem öltek meg senkit, hogy megehessék őt, de a csatában halálos sebet kapott ellenségeiket minden gond nélkül megsütötték és elfogyasztották, és állításuk szerint az emberi hús íze teljes mértékben összekeverhető a sertéshúséval.

Írta: Bakos Balázs
Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest, XVIII. kerület

A Fidzsi-szigetek egyik tagja, Matangi. A térségben a tenger hőmérséklete 20 és 30 Celsius-fok között ingadozik,
ami kiváló feltételeket biztosít a korallok számára. Matangi szigetét is ilyen zátonyok övezik,
amelyek a kristálytiszta víznek köszönhetően az űrből is jól látszódnak. (NASA, 2004)