Az Atlanti-óceánon található Kanári-szigetek Spanyolország legdélebbre eső autonóm közössége majdnem kétmillió lakossal. A hét nagy és hat kisebb sziget kedvelt turisztikai célpont, és a természeti értékei miatt is figyelemre méltó terület. A szigeteket két nagy tartományba sorolják, Las Palmas (Lanzarote, Gran Canaria, Fuerteventura) és Santa Cruz de Tenerife (Tenerife, La Palma, Gomera, Hierro) tartományokba.

Sajnálatos módon a szigetek eredeti növény- és állatvilága mára nagyrészt kipusztult, az évszázadokkal ezelőtt jellegzetes kanári babérlombú erdőt jelenleg csupán Gomera szigetén lelhetjük fel.  A még megmaradt, eredeti kanári-szigeteki élőlények közé tartoznak az óriásgyíkok, erdei pintyek és a több mint 100 rovarfaj.

Szigetről szigetre

A fehérhomokos tengerpartú Lanzarote vulkáni eredetű sziget, itt található az Atlanti-alagút, a világ leghosszabb vulkáni alagútja. A szigeten 500 különböző növényfaj fedezhető fel, melynek nagy részét kaktuszok alkotják. A Timanfaya Nemzeti Park, amely úgy alakult ki, hogy számos vulkán tört ki a helyén, a legnagyobb látványosságnak számít, de megemlítendő még az El Golfo is. Ez a lebilincselő szépségű jelenség egy félkör alakú vulkáni kráter zöld óceánvízzel töltve, fekete homokkal körülvéve. A víz zöld színét a benne élő algák okozzák.

A Timanfaya Nemzeti Park. (spainthisway.com)

A Timanfaya Nemzeti Park mintegy 51 négyzetkilométeren, teljes egészében vulkáni területen terül el. Szinte marsi látványt nyújt a táj. 1730-1736 között jött létre, amikor több mint 100 vulkán (tűzhegy) emelkedett és tört ki Lanzarote szigetén. Noha az utolsó vulkánkitörésekre 1824-ben került sor, a kevés csapadék következtében (az erózió hiányában) a vidék nagyjából ugyanúgy néz ki, mint a 18. század derekán, a kitöréseket követően. A nemzeti park 1968-ban alakult meg. A terület az 1993-ban létrehozott UNESCO Bioszféra Rezervátum része, amely Lanzarote egész területére kiterjed.

Az El Golfo (az öböl), mely egy félkör alakú vulkáni kráter. A zöld óceánvíz és a fekete homok kontrasztja,
valamint a különleges alakú sziklák együtt alkotják ezt a természeti csodát.

A főszigetnek számító Gran Canaria két részre tagolódik: az északi részt buja növényzet borítja, tele van banán- és dohányültetvényekkel, míg a déli rész sivatagos.  A szigeten fekvő Maspalomasban  járva sétát tehetünk a homokdűnék között, vagy megtekinthetjük Jardin Canariot, ahol a sziget 500 növényfaja gyűlik össze.

A mintegy 10 hektáron elterülő Jardin Canario botanikus kertben közel 500 endemikus fajt
tekinthetnek meg a látogatók.  (realtravel.com)

Jardin Canario (flickr.com)

Fuerteventurát nem hiába nevezik az örök tavasz szigetének, az időjárás egész évben kellemes, a hőmérséklet sosem csökken 20 fok alá. Ezen a szigeten található a leghosszabb homokos tengerpart a Kanári-szigetek partjai közül.

Tenerife a Kanári szigetek legnagyobb és egyben legváltozatosabb szigete. Találhatók itt hegységek (Anaga-hegység, Teno-hegység) éppúgy, mint homokos tengerpartok. A homokot Afrikából szállítják ide nagy hajókon, mivel azt a hullámverés rendszeresen elhordja. Tenerifén 140 endemikus, azaz csak itt előforduló növényfaj él.

La Palma méltán híres a fekete homokú tengerpartjáról. Az élővilágot kaktuszokkal, banánfákkal, szőlőültetvényekkel, sárkányfákkal, fenyőfákkal, mandulafákkal, citrusfákkal, egzotikus állatokkal, lepkékkel, sólymokkal és egyéb madarakkal, és persze az óceán élővilágával lehet jellemezni.

A kanári sárkányfa. (flickr.com)

La Gomera érdekes módon a hegymászók szigete a Kanári-szigetek legközepén, ugyanis az egész szárazulat egyetlen, közel 1500 méter magas vulkán. Kizárólag komppal lehet ide jutni. La Gomerán található a Garajonay Nemzeti Park, amelynek ősi babérlombú erdejében a babér mellett mintegy 400 növényfaj - köztük a kanári fűzfa és a kanári magyal - él. A vidék 1986 óta az UNESCO Világörökség része.

Hierro fő látnivalója a sziget déli csücskén lévő, El Piñarnak nevezett védett fenyőerdő. El Sabinarnál pedig furcsa alakzatokba görbült borókafenyők kölcsönöznek kísérteties hangulatot a tájnak. Ezen a szigeten találhatóak a hierrói óriásgyíkok, amelyek több mint 45 cm-re is megnőhetnek.

El Sabinar "meggyötört" fáinak alakja az időjárás eredménye: az évszázadokon át fújó, állandó erős északkeleti szelek
megnehezítették a fák vertikális növekedését, így azok inkább a talaj közelében terjeszkedtek.
Így jött létre furcsa, csavart alakjuk. (gomera-individual.com)

El Sabinar. (myelhierro.com)

Írta: Lénárt Karolina
Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest, XVIII. kerület

A Kanári-szigetek . (NASA)