Az egyik legérezhetőbb, ugyanakkor önmagában láthatatlan természeti jelenség a szél. De mi is az oly sok szóláshoz kapcsolódó szél (tudjuk, honnan fúj a szél; fújja a passzátszelet; széllel szemben csinál valamit stb.)? Szélnek nevezzük a légkört alkotó levegőtömeg közel vízszintes irányú áramlását, amelyet a nyomáskülönbségek hoznak létre, és amely ezen különbségek kiegyenlítésére törekszik. Helyi szélről akkor beszélünk, amikor a légmozgás egy kisebb területen eltér az általános nyomáseloszlásnak (a nagy földi légkörzésből adódó állandó szeleknek) megfelelő széltől.

 

A helyi szelek kialakulásának alapvető okai a különböző terepfajták eltérő mértékű felmelegedése (pl. tavi-parti szél), illetve a domborzati viszonyok (pl. hegy-völgyi szél), de emellett számolni kell a Föld forgásából származó eltérítő erővel, a Coriolis-erővel is. A Coriolis-erő az északi féltekén jobbra, a déli félgömbön balra téríti el a mozgó légtömeget vagy testet.

 

               

                     A Coriolis-erő hatása a déli féltekén                               A Coriolis-erő hatása az északi féltekén

 

A szél sebességét általában méter per szekundumban, illetőleg kilométer per órában adjuk meg, de olykor az úgynevezett Beaufort-féle tapasztalati skálát használják erősségének kifejezésére. Viharról akkor beszélünk, ha a szélsebesség meghaladja a 60 km/órát, az orkánszelekről pedig 120 km/óra fölött beszélünk.

 

A legerősebb szelet 1934. április 12-én mérték a New Hampshire-beli Washington-hegység fölött, akkor a szélmérő 372 km/órát mutatott. Bolygónk legszelesebb vidéke azonban az Antarktiszon található.

 

Nevezetes szelek

Léteznek nagytérségű áramlási rendszerek, mint a passzátszelek vagy a monszun, a továbbiakban azonban kisebb területre korlátozódó helyi áramlásokról lesz szó. Számos szélnek adtak saját nevet a meteorológusok, a teljesség igénye nélkül nézzünk meg néhányat!
 

A bóra

 

Az isztriai és dalmát tengerparton szeptembertől májusig jellemző ez a hirtelen kialakuló száraz, hideg bukószél, amelyet rendkívül erős szélrohamok kísérhetnek. A bóra a szárazföld felől a hegyeken átbukva tart a partvidék felé északkeleti irányban. A hófedte hegyvidék és a meleg tengerfelszín közti hőmérséklet-különbség idézi elő. A szél felőli oldalon feláramló levegőnek csak egy szűk keresztmetszet áll rendelkezésére a
hegyen való átkeléshez, emiatt az áramlás sebessége jelentősen megnő a leáramlás oldalán.

 

A szárazföld belseje felől érkező hideg levegő az adriai partvidéken húzódó hegyláncok felett felhősapkákat hoz létre. A téli évszakban ezek a hegyvonulatok gyakran éghajlatválasztóként működnek: északkeleti oldalukon a szárazföldi területeken gyakran fagyos, havas a táj, míg délnyugati oldalukon a tengernek köszönhetően szinte mindig enyhe, fagymentes az idő.

 

Bóra az Adrián

 

 

A főnszél

 
Meleg és száraz bukószél. Európában az Alpokban figyelhető meg, legtöbbször a hegylánc északi oldalán fekvő területeken, de hazánkban is tapasztalható a főnhatás az Alpokalján. A főnhatás az amerikai földrészen sem ismeretlen, a Sziklás-hegység keleti lábainál chinooknak nevezik a főn jellegű bukószelet.

 

Kialakulásának oka: Olyan magashegységek környezetében alakul ki, amelynek szél felőli oldalán az érkező nedves levegő felemelkedésre kényszerül, lehűl, a hegycsúcsok felett felhők keletkeznek, és a levegő a nedvességtartalmát a hegy ezen oldalán adja ki eső vagy hó formájában. Ezután a levegő a gerincen átbukva, immáron kiszáradva a szélárnyékos oldalon leáramlik és felmelegszik. Mivel már száraz a levegő, gyorsabban melegszik, így a völgybe leérve jó pár (akár 15-20) fokkal melegebb lesz, mint a hegy túloldalán volt. A főnhatás különösen télen lehet látványos; ekkor egyetlen éjszaka alatt tavasziasra fordulhat az idő, és olvadni kezdhet a hó.

 

A nemere

 

Kifejezetten kárpát-medencei széltípus. A Székelyföld keleti részén, a Keleti-Kárpátokban uralkodik ez száraz, hideg szélfajta. Nevét a Bákó és Kovászna megye határán, 1500-1600 méteres csúcsokkal szegélyezett Nemere-hegységről kapta, mivel e hegy felől fúj. Viharos, sokszor csontig hatolóan jeges szélről van szó, mely olykor hetekig is intenzív marad, és embert, állatot, sőt házakat is képes elsöpörni.

 

Fújja a havat a nemere

 

 

A kossava

 

Szintén a Kárpát-medence jellegzetessége, télen, kora tavasszal figyelhető meg. Kialakulásakor az Északkelet-Európa felől érkező hideg levegő nem tud áttörni a Kárpátok vonulatain, így azt megkerülve délkeleti irányból, a Havasalföld felől áramlik be a Duna völgyébe, és hazánk déli, délkeleti részeit is érintheti. Eközben felerősödik, néha viharossá fokozódik, és akár több napig is fennmaradhat.

 

A sirokkó

 

Észak-Afrikából induló kelet-délkeleti irányú szél, amely Európa déli részeit is elérheti. Az áramlás eredetileg meleg, száraz levegőt szállít az afrikai kontinens felől, ez azonban a Földközi-tenger fölött páradússá válik, és a mediterrán területekre vagy épp a Kárpát-medencébe jelentős csapadékot hozhat. Erős szelekkel és hullámzással jár, több napig eltarthat.

 

A sirokkó időnként a Szaharában felkapott vöröses-barnás homokszemcséket is eljuttatja Európába, ezek a csapadékkal együtt mosódhatnak ki a levegőből piros eső vagy hó formájában.

 

A Szahara homokját szállítja Líbia felől Délkelet-Európába a sirokkó 2008 augusztusában

 

 

A burán

 

Heves szelek a belső-ázsiai sztyeppéken és a szibériai tundrán. Télen és nyáron egyaránt kialakulhatnak, évente átlagosan 10-12 figyelhető meg. Általában néhány óráig tartanak. Nyáron forró, száraz szelet hoznak, ami rengeteg port emel a levegőbe, olyor elsötétíti az eget. A téli burán heves hóvihart jelent. Ha nem is esik a hó, a már lehullottat kapja fel hóforgatag formájában. Gyakran dermesztő hideggel párosul.

 

A burster és a kamszin

 

Mindkettő forró, nyári sivatagi szél. A burster Ausztrália déli, délkeleti partjainál, míg a kamszin Egyiptomban alakul ki. A hegyeken átjutva a burster főként Sydney környékén okoz perzselő forróságot, a szárazság gyakran erdőtüzeket is okoz. Hirtelen csap le, de gyorsan el is múlik. A kamszin tavaszi napéjegyenlőséget (március 21.) követő hetekben szokott leggyakrabban jelentkezni. Az erős déli szelek a 40 fokos forróság és a rendkívül száraz levegő mellett rengeteg port is szállítanak.

 

Írta: Fülöp Zsolt
Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest, XVIII. ker.

 

A képek forrása: avasi.hu/diakoknak/animacio/geo/coriolis.html,

chorvatsko.cz/tema/bora.html, kollozsolt.blogspot.com,
brohardphotography.blogspot.com