A jövő településeinek tervezését és építését átgondolt és környezettudatos magatartás szabályai szerint kell végrehajtani. A számolásokra, részletes tervekre alapuló tervezés, ami során a jelenlegi környezet állapotát leíró, és a kívánatos környezetállapot elérését megcélzó intézkedéseket tartalmazza, a környezettervezés körébe tartoznak. A környezettudatos építésnek több ismérve is van:

 - minimális területhasználat,
 - a talajfelszín és a növényzet lehető legkisebb mértékű károsítása,
 - a terület adottságainak kihasználása,
 - esztétikai környezetszennyezés elkerülése (tájba illesztés),
 - a lehető legkisebb mennyiségű közmű kiépítése,
 - fűtési energiaigény csökkenése, passzív vagy aktív házak építése,
 - minimális szennyezőanyag kibocsátás, helyi újrahasznosítás vagy újrahasználat.

A településfejlesztés során a településen fellépő konfliktusokat figyelemmel kell kísérni, és környezetvédelmi szempontból jó megoldást kell rájuk találni. Törekedni kell a település területének, értékeinek megőrzésére, és végül a természeti, környezetei, kulturális adottságok területfejlesztési koncepciókban való megjelenítésére. Ennek alapján környezettudatos településrendezést lehet végrehajtani.

A legnagyobb kihívást a városi élet tekintetében a jelenlegi problémák környezetkímélő megoldása (zaj, por, energia- és vízellátás), valamint a népesség jelenti. A XX. század kezdetén a világ népességének kb. 15 %-a élt városokban, a XXI. század küszöbén ez az érték meghaladta az 50 %-ot. Ha a problémákra elfogadható megoldásokat találunk, és alkalmazni is tudjuk őket, akkor van lehetőségünk bepillantani a jövő városaiba.

A népesség városba vándorlása nem szolgálja sem a városok, sem az emberek érdekeit. A vidéki foglalkoztatottság növelésével, a mezőgazdaság fejlesztésével ezt a folyamatot meg lehetne állítani, vagy vissza lehetne fordítani. Az informatika fejlődésével nincs szükség arra, hogy az emberiség a városokban koncentrálódjon, a munkát, egyéb hivatalos ügyeket a jövőben otthonról is el lehet intézni.

A mai városok legsúlyosabb problémája a közlekedés. A közlekedéssel járó káros hatások kiküszöbölésére több lehetséges megoldás is kínálkozik. Új, környezetbarát technológiával készült, elektromos árammal vagy üzemanyagcellával működő autók esetében nincs zaj és károsanyag-kibocsátás. A tömegközlekedés fejlesztésével és a gépkocsiforgalom korlátozásával jelentős javulást lehet elérni a városok levegőminőségében. Ezzel együtt lehetővé kell tenni, hogy az emberek másképp is közlekedhessenek, pl. kerékpárral, aminek a feltétele a megfelelő infrastruktúra kiépítése. Mindezek megvalósulásának elsődleges alapja az emberek szemléletében történő változás, amit fokozatos, apró lépésekkel el lehet érni.

Az energiaszolgáltatás megújuló erőforrásokra, valamint a szemét égetéséből származó energiákra fog épülni. Egyes háztartások energiaellátását az adottságoktól függően nap- és/vagy szélerőművek fogják biztosítani. A feleslegesen termelt áramot központi hálózatra lehet majd visszatáplálni. Ha mindez teljesül, akkor megvalósítottuk az aktív házat.

A levegőminőség javítása érdekében a zöld felületek, parkok, sétányok összefüggő rendszerét kell kialakítani. Energiatakarékos megoldásokat kell a háztartásokban alkalmazni, tovább csökkentve az energiafelhasználást.

A keletkezett hulladékokat a lehetséges mértékben szelektíven kell gyűjteni, amit nem lehet, azt környezetkímélő módon el kell égetni, úgy, hogy közben elektromos áramot termelnek vele. A lakások mindegyikének rendelkeznie kell szennyvíz-elvezetéssel, hogy a szennyvizek csak tisztítva kerüljenek az élővizekbe. A víz növekvő értéke miatt lehetséges mértékben ugyanazt a vizet többször, több funkcióban fel kell használni (pl. a fürdővizet WC- öblítésre).

A környezetszennyező anyagokat felváltják a természetes anyagok, amiket korábban is használt az emberiség.
A jövő városainak alapjául szolgálhatnak a skandináv országok nagyobb városai, vagy például Bécs, ahol a fent leírtak nagy része már megvalósításra került.

Írta: Cseresznye Gyula