A 21. században a legtöbb nagyváros küzd a hulladék-újrahasznosítással, a zöld energiák bevezetésével és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével. Azonban egy-két napkollektor, néhány szélgenerátor, takarékos izzó és egy kerületnyi szorgalmas hulladék-szelektáló polgár nem elég ehhez.

Sok építész és mérnök fantáziáját mozgatta meg a városok környezetbaráttá tétele. Néhány éve azonban még valószínűtlennek tűnt, hogy megépülhessen egy olyan város, amely képes lesz saját hulladékának újrahasznosításából és alternatív energiák segítségével fenntartani magát, nem utolsó sorban pedig mentes legyen minden szén-dioxid-kibocsátástól. Hihetetlennek tűnhet, de 2008-ban a kőolaj nagyhatalomnak számító Egyesült Arab Emírségekben megkezdődött a világ első zéró károsanyag-kibocsátó és legkisebb ökológiai lábnyomával rendelkező városának építése az Abu Dhabitól mintegy 20 kilométerre fekvő Masdar City-ben. Az ökovárost várhatóan 2016-ban avatják fel.

Zöld város nő a sivatag közepén

A mindössze 6 négyzetkilométer alapterületű ökováros közel 50 ezer embernek, legalább ezer vállalatnak, valamint egy egyetemnek ad majd otthont a tervek szerint. Összehasonlításképp: nagyjából ekkora lélekszámmal rendelkezik Nagykanizsa is, de a Zala megyei város huszonötször nagyobb területen terül el.

A sivatagi éghajlattal rendelkező Emírségek bővelkedik a napfényben, a Nap energiáját ezért óriási napelemekkel és napkollektorokkal aknázzák ki, amelyek a város elektromos áram szükségletének legnagyobb részét biztosítják - a maradékot a Masdart övező szélenergia-parkok adják majd. A város felett egy hatalmas, esernyőszerű napkollektorok magasodnak majd, melynek cellái követik a napállást, és nappal nyitott állapotukban folyamatosan termelik az energiát, miközben árnyékot is biztosítanak, míg éjszaka becsukódnak és lámpaként funkcionálnak. Szintén a Nap energiájának segítségével sótalanítanák a tengervizet, hogy ivóvizet nyerjenek belőle. A háztartási és ipari szennyvizet a parkok és termőföldek öntözésére hasznosítanák újra.

Masdar felülnézetből nappal...

... és éjszaka.

A forró éghajlaton különösen nagy kihívást jelent az épületek alacsony károsanyag-kibocsátás mellett történő hűtése. Ehhez részben a régi arab városok építészeti megoldásait, részben technológiai újításokat alkalmaznak. Az utcákat szűkre tervezik, hogy az épületek egymást árnyékolják le, míg a tetőket egy speciális anyaggal vonják be, amely a nagy melegítő hatással rendelkező infravörös sugarakat csak kismértékben nyeli el. A függőleges felületeket terakottaszerűen speciális árnyékolókkal látják el, melyek hozzájárulnak az épületek légkondícionáláshoz: a hőt kint tartják, míg a fényt és a levegőt áteresztik. Masdart a tipikus sivatagi falvakra jellemzően egyúttal falak fogják övezni, amelyek megvédik a települést a forró szelektől és a homokviharoktól.

A sikátorszerű, keskeny utcák a üvegházhatású gázok emissziójának csökkentésében is segítenek, hiszen elsődlegesen gyalogosforgalomra alkalmasak. A hagyományos, benzines járművekkel a városba nem lehet behajtani, de kiépítésre kerül egy napenergiával működtetett, automatizált közlekedési hálózat. A vezető nélküli járművek mágneses szenzorok segítségével érzékelik az akadályokat, és akár vonatszerűen össze is kapcsolódhatnak. Elképzelések szerint a villanyautók nemcsak az utakon, de a magasvasutakhoz hasonlóan a magasban kiépített speciális úthálózaton is suhanhatnak majd.

Ilyen villanyautók szelhetik majd Masdar utcáit vagy egét.

Hazai  kísérletek

A környezetbarát városrészek kiépítésének gondolata már nálunk is megjelent. A fővárosi Duna Passage-ra keresztelt ingatlanberuházás - melyet 2013-ban terveznek átadni - is hasonló elképzeléseken alapul. A Lágymányosi híd pesti hídfőjétől délre eső új városrész rendelkezne környezettudatos irodákkal, panorámás, napfényes lakásokkal, éttermekkel és boltokkal. Az épületek tetején például zöldtetőket alakítanának ki, a Duna vizét használnák fel az épületek hűtésére, a melegvizet pedig napkollektorok segítségével állítanák elő. Az új városrészt egy kétszer két sávos főút osztaná majd ketté, egy keresztező főúttal, ezekről lehetne behajtani a mélygarázsokba, a terület többi részén pedig gyalogsétányok lennének.

A budapesti Duna Passage látványterve.

Az fokozódó urbanizáció korában az Európai Unió versenyt hirdet a zöld városok számára, és díjjal jutalmazza a nyertest. Az Európa Zöld Fővárosa Díj a hosszú távú környezetvédelmi megoldásokat jutalmazza. A pályázatok elbírálásakor a zsűri figyelembe veszi, hogy az egyes települések mekkora zöld területekkel rendelkeznek, és hangsúlyt fektetnek-e a tiszta tömegközlekedésre is. A díjazott egy évig példaként szolgál a többi európai város számára, megosztja velük a gyakorlatában bevált módszereket, és Európa-szerte népszerűsíti a környezetbarát szemléletmódot.

Írta: Dobi Janka
Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest, XVIII. ker.

Masdar City a "napernyők" árnyékában.